Szombat este itthon vagyok egyedül: érvek-ellenérvek.
Miért nem vetem bele magam a híres milánói kulúrális életbe? 1: jó itthon, majd holnap kikultúrálom magam. Végre meggyújthatom a gyönyörű mécsesemet, amit Velencében vettem (akkor amikor karneválozás elmaradt és csak mi nem tudtunk róla..)
Furcsa város ez a milánóóó, egyrészt tele van mindenféle "kultúrával", van itt rengeteg koncert, kiállítás, előadás, de mindent felölelő műsorújság az nincs.
Megint abba a hibába esem bele, hogy pesttel hasonlítok össze mindent (már javulok kérem...) de nem integetnek két kézzel a pestiestből jó kis események. Itt elmenni valahová részemről egy igenis aktív (ATP függő:) sorry...) és előre megfontolt folyamat.
Holnap előre megfontoltan bruncholni megyek! Olaszokkal, nem nemzetközi társasággal, meglássuk mi sül ki belőle. Számukra a kaja is kultúra, azaz színház helyett pizzázni jár mindenki:D Miért ilyen nagy dolog hogy olaszokkal megyek? Erről majd egy másik posztban, akkor ha már rájöttem, h hol a hiba a mátrixban.