Szeptemberi életképek

majdnem megfőttünk a melegtől firenzében, de aztán ott voltak a hegyek, akik megmentettek minket! majd meglátogattuk a gyermeket, aki az őt körülvevő három nyelv közül nem tud választani. ma nem lettem keresztbe lenyelve egy bizonyos főnök által, viszont elszállt minden motivációm, de remélem, h még a héten eljutok egészen párizsig és vissza is. addig is ismét palacsintába temetem bánatomat.
ja és igen, újra láthatjátok az utazósnaptárat, enyhülő paranoiám jeleként, és főként azért, mert megint követhetetlen időszaknak nézek elébe és magam sem tudom, h mikor-merre