2010. augusztus 7.

ó, azok az elmebeteg kutatók

ismeritek a helyzetet: a laborban 10 nővel vagyok összezárva. korlátoltak, kicsinyesek, plyetkások és rendkívül hisztisek.
ráadásul rosszul viselik a stresszt, rossz az önértékelésük és az egész világot teljesen más szemüvegen keresztül látják, mint én.
ergo: a legjobb jóindulattal sem tudok olyat tenni, v nem tenni, amivel ne törnének ki hisztirohamban...kiabálás, jelenetek rendezése? Mindennapos!
pankicsek: lekesen tölti le és küldi a tud cikkeket a többieknek.
azért is, mert tudja, hogy a többiek csak egy évszázados késéssel szereznek ezekről tudomást...
természetesen csakis munkahelyi email-re, amiről köztudott, hogy az ember csak akkor nézi meg, amikor akarja.
szerintem alapvető korrektség a többieket informálni egy fontos cikk érkezéséről, amint lehet, hiszen a munkánkat alapjaiban befolyásolja.
a lány/nő/asszony/banya: húsz perces kiabálás a telefonba egy levegővel, hogy én hogyan is képzelem, hogy elrontom az ő vakációját!
fő az önuralom!!

Nincsenek megjegyzések: