kedd

az alább említett napok intenzitása után egyszerűen kifeküdtünk...végre sokáig sikerült egyhuzamban aludni. úh végül pihenőnapot tartottunk, ez abból ált, h én kb egy órán keresztül néztem az ambercombie and fitch eszméletlen (nem túlzok) helyes eladóit.
uramatyám, nem hittem h egyszer eljön a napja, h nem szőke fürdőruhás bögyösökkel akarják majd eladni a portékájukat a kapitalisták, hanem így. hiába amerikában már előrébb járnak. összeválogattak kb 10 modellfiút, nem nyálasakat, mindenféle típusban (latin, fekete, szőke stbstb) enyhén kidolgozott izomzattal, min 185 magassággal és berakták őket eladónak. mit mondjak, sikerült a kampány, vásároltam. a kijáratnál meg lehetett fényképezkedni egy félmeztelenre vedközött alannyal. ez már nem vállaltuk be, sztem elég égő volt már az is, h tátott szájjal jártuk végig az emeleteket.
aztán nem is emlékszem, h mit csináltunk, de tuti nem volt megerőltető. a tippem az, h eső nélkül újra végignéztük a hostel körüli utcákat: jéééé, h ezt eddig nem láttam az esernyőtől! este viszont mondván, h amerikában vunk, kipróbáltunk egy igazi olyan barbeque-s helyet, ahol a csupa 200 kilós ember között anorexiásnak(mi!) tűntünk. iszonyat adagok, halom sültkrumpli, 10 kiló só, fél grillcsirke, hagymakarikák stb, fél óra után annyira telítődtünk, h az asztalra se bírtunk nézni és a maradéknak felajánlott dobozt is kategorikusan elutasítottuk.