valami furcsa megnyugvás vett rajtam erőt, olyasmi érzésem lett megint, mint az ittlétem második évében, amikor már ismertem a dolgokat, mégis díszletnek tűnt minden, így komolyan venni nem tudtam a körülöttem lévő világot.
megint épp ilyen a környék, csak teszem a dolgaimat, közlekedem, dolgozom stb, de amint beüt valami idegesítő marhaság, amolyan szemléltetésnek tekintem. valószínű ez a fásulásom eredménye, de amúgy működik. szerdától péntekig teljes lelki békével nem vettem tudomást a világról. ezt sajnos tegnap estére beárnyékolta az, hogy lassan beüt a fülledt-nyúlós meleg, amit nem bírok elviselni.
időközben volt ingyen szusi (néhol befigyelt egy egy tavaszitekercs, de mivel ingyen volt, igazán nem bántuk). a szokásos hétvégi dolgozás (régen ezt még eseményként írtam, de már 2 hónap egyfolytában végigdolgozás fel sem tűnik...)
illetve akadt még egy defekt a mázlis fajtából, nem borított fel semmilyen tervet, és logisztikai problémát sem okozott, kivéve, hogy egy órával később, 11-re értem haza farkaséhesen:
hátamon szgép, oldalamon táska, a vállamon jógamatrac, kezemben bicikli (lépcsőn le-fel)
ezen az állapoton már nem ronthattam egy doboz pizza cipelésével.
olszországban egyiptomi pizzához, kínai kávéhoz, pakisztáni kebabhoz és kézműves fagyihoz vasárnap du 3-5 kivételével bármikor hozzájutsz. jeeeeee
milyen kár, hogy a pizzát nem lehet függőlegesen szállítani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése