Családi ebéd egy piemonti faluban

Lelkes barátnőnk összecsődítette a baráti társaságát,a lehető legszínesebb etnikai összetételben, majd kellemes fa alatti pingpongasztalonkajálásra invitálta őket.
Jól eltévedtünk odafelé, de a kajával megvártak, nagyon kedves család, nagymamástól, kutyástól, szomszédostól jól megvendégeltek bennünket. Nem is ettem annyit, amennyit kínáltak, jól is voltam egészen a desszertig...majd a kacskaringós domboldalakon való autózást annyira nem viseltem jól.
Egy fa alatt ültünk, langyos októberi verőfényben, az előétel végén leesett a tantusz, h nincs a fa alá nőve egy fügebokor, hanem az egész fa egy hatalmas fügefa, amiről néha mézédes gyümik potyognak. nem volt rossz, a hely igencsak bicikliznivaló, dimbes-dombosságáról híres szőlőtermő vidék (Monferrato Asti körzetében).
itt egy link, amin egy hasonló helyről fotóztak
http://static.panoramio.com/photos/original/23705522.jpg
sajnos sétára már nem futotta az időből két dolog miatt, mert az ebéd olyan hosszúra nyúlt, ill mert sietni kellett a reptérre az egyik legénynek. Így hazafelé még egy egészen izgalmas kocsikázás is kerekedett a dologból (autópályán 3 percet ledolgoztunk a hátrányból, majd 5 öt elvesztettünk a fizetésnél és így tovább) hazafelé még egy laborozást sem hagyhattam ki, szal élménydús nap volt.