A kiállítás azért érdekes, mert az egyik nagyon híres és fontos prof egyben művészlélek, emellett elismert művész. plakátokat csen a világ nagyobb városaiból, és összetépdesi őket:D
itt lehet megtekinteni:
antoniosiccardi.net
zárás előtt érvén oda, már pakolták a képeket, de így szép és tartalmas beszélgetésbe elegyedtem a művészprofesszor úrral. azt előtte is tudtam, h nagyon szimpatikus, mert igazi régivágású úriember, kis meghajlással köszönti az embert, és érdeklődik a dolgozók hogyléte felől is.
Egy nobeldíjas növendéke, ven rengeteg sztorija még a hőskorból, amikor pigmeuskakit kellett gyűjteniük kutatási célból. Persze ennek a történetnek több oldala is van: hogyan kérik el a pigmeusoktól a kakijukat (oltásért cserébe adták) ill hogyan vámoltatják el ahhoz, h eme tetemes szállítmányt repülőn vihessék.
Mellesleg más intézetektől eltérően, a fluoreszcens sejtek helyett az ő képei díszítik a doktori iskolák posztereit, rendszeresen ellopják őket a folyosóról....
Ez után a felfrissülés után egy teljesen jellemzően véletlenszerű társasággal fogyasztottam el az aperitivo-t, majd a legújabb vudiellen filmen nevettem hangosan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése