esti program esti program hátán

mostanság a mozival és koncertekkel eléggé elmennek az esték, így enyhítve a jóga- és pilatesmegvonást.

kulcsátvétel utáni levezetés: la zurda (vmi olyasmit jelent spanyolul, h süket)

argentín banda, akik tök ismeretlenek itt, viszont argentínában nagy sztárok. ingyenes koncert volt, mégis alig voltunk nézők. argentín népzenei alapokra helyezett rock. nagyon táncolós, nagyon hangulatos. megtanultam, h mi az, h charango

egyetlen bökkenő volt, h a koncert a meghírdetett 21.30 helyett 23-kor kezdődött, így az ördöglakatokkal, fejtörőkkel és egyéb bűvésztrükkök megoldásával eltöltött órácska se zavarta a programot. sőt vacsira és beszélgetésre is maradt idő. bökkenő igazából a metrózóknak volt....ezredszerre is éljen a bicaj!

update: 2 nappal később, Roy Paci (nem paci, hanem pácsi:D) énekelt ill trombitált. a zenéje nem a kedvencem, viszont nagyon magával ragadó. koncertre szuper, kevert mindenféle stílust mindennel: ska, reggae, jazz, pop..minden, ami belefér

van kulcsom a lakáshoz!

dejódejó, japán után költözés! a címet nem rakom ki a csúnya betörők miatt, akik a naptáram alapján könnyen betörhetnének..

izgulok

izgulok, hogy minden rendben menjen a lakással. közben voltam otthon, aminek nagyon örültem, remélem nem csak én:D diplomát osztottak a melegben, gulyást osztottak a szeles friss időben és semmit sem osztottak a hideg vasárnap. és a repülőn kiolvastam egy fél könyvet!

egyedem-begyedem

volt az úgy, egyszer, hogy az óperencián is túl, volt miniszterelnök, aki sokszor nősült. az n-edik házasságából született lánya 24 évével épp a mi egyetemünk filozófia karán tette le a BSc minősítéshez szükséges vizsgát. itt a (3 vagy 5 év egyetem után) diplomavédés nyilvános, már itt megjelenik a pereputty, akik persze egy mukkot se értenek a dipl. előadásból, de legalább estélyi ruhát viselnek. itália, no comment.

ezen a kis meghitt védésen jelent meg intézetünk atyja, a fent említett miniszterelnök kebelbarátja, aki a védés közben felkiáltott, hogy milyen zseniális ötletei vannak a lánynak, és hogy miért nem lesz rögtön professzor!!! és ezt annyira komolyan gondolta, h télleg felajnánlott neki egy professzori állást.

hangsúlyozom, egyelőre az egyetemi szintű diplomája nincs is meg...de mindegy. az egyetem ki van akadva, de itt mindent lehet. ezt is el fogják felejteni. és állítólag nem ilyen látványosan, de amúgy is így működik itt minden.

kis piros vonattal svájcban

találóskérdés: mi lehet az, aminek a ilyen a felülnézete és az árnyéka?

Nagyobb térképre váltás

most elég fáradt vok megírni a beszámolót, még minden friss, érzem a gleccser hűvösét:) de íme...a képek magukért beszélnek

http://picasaweb.google.com/ohogyazarossebb/TreninoRossoKisPirosVonat?authkey=Gv1sRgCKmzudH47JKhJA&feat=flashalbum#

na elég meleg már?

elég nagy eséllyel vidéki leszek, és ennek nagyon örülök

szóval, lehet, h megtaláltam álmaim lakását. még nem merem elkiabálni, de akkor is...ha télleg meglesz, akkor nagyon fogok örülni, szóval, most erősen reménykedem, h meghosszabbítják a szerződésem, h legalább egy pár hónapra beköltözhessek

fesztiválhangulat!

ilyen még nem volt: fesztiválhangulat milánóban, vagyis pontosabban sesto-ban (sesto san giovanni). a Sesto név "hatodik"-at jelent, és majdnem minden említésre érdemes városnak van sesto-ja, kitalálhatjátok, h nagyjából milyen messze van a centrumtól:)

szóval, nagy park, fűvel, nem porral/sárral, olcsó kajával, pár alternatív árussal éééés nagy nagy színpaddal, ahol tegnap Gogol Bordello lépett fel! buli megállás nélkül, talán még kicsit túl pörgős is volt, ha ilyen lehetséges.

a csapat ukrán-amerikai cigánypunkznét játszik, amerre járnak, ott nagy tombolás terem....

Lótás

-futás. már kezdek michelin emberhez hasonló alakzatot felvenni, így a melegre való tekintettel sem hagyhatom ki a futást. kitalátam, h milyen jó lesz, mert úgy csinálom, m annak idején, amikor a Joliot-on laktuk a Katával, h felkelek hajnali 5-kor, mert akkor még nincs meleg, futok kb 5km-t a normafánál, majd kis torna és utána visszafekszem aludni.

ehelyett ez lett: a nap 5.45-kor kelt, én 5.30-kor. már az udvarra leérve melegem volt. az üres főúton még csak-csak meglebbent némi meleg szellő, mire a naviglio-hoz értem, semmi nem mozdult semerre. ráadásul ott még párásabb is volt, m pár utcával arrébb. a bemelegítésem első elemeként alkalmazott bokakörzés közben arra lettem figyelmes, h az ujjatlan (igen, én, közterületen...a meleg mi mindent kihoz belőlem) pólómból csavarni lehetett volna a vizet. a térdkörzés közben, már mindenhonnan ömlött rólam a víz. végül is hősiesen lefutottam a tervezett távot, a térdem jól viselkedett, közben előbányásztam minden olyan negatív olasz jelzőt, amit a melegre lehet mondani, pl a gatyarohasztó analógiájaként: bestiale, omicidiale (bestiális, emberölő) stb stb de kibírtam. amikor már látszott az a homályos narancs gömb, akkor a pára réteg ellenére is égetett és fulladoztam, de én győztem! jöttem, nem is nyújtottam (ismét, aki ismer tudja mit jelent...) hanem irány a hideg zuhany és visszafeküdni az ágyba a ventillátor elé..

Flandriai festők kiállítása Comóban

bizony kutúra, fejlődünk kérem szépen. még mielőtt valaki elkezdene aggódni/sajnálni/lesajnálni, h néha szóló programokat szervezek, kijelentem, h ma édes négyesben voltunk a barátaimmal como-ban megnézni a rubens-ről elnevezett kiállítást, ahol a többi festő képe sokkal jobban tetszett, pl ez

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Heem,_Jan_Davidsz._de_-_A_Richly_Laid_Table_with_Parrots_-_c._1650.jpg
érdemes a linkre kattintani, mert szebben kijön a kép. élőben hihetelenül színes és életteli volt! de komolyan élt!!! a sonka igazinak tűnt, a szeletelésnél keletkezett ráncokat is látni lehetett, a szőlő meg hamvas volt, és csak néhol fénylett, ahol összeértek a szemek, az üvegpohár meg átlátszóbb volt a mosogatógépreklámokénál, a fémkehelyben meg tükröződött a festő.

kávékalauz

ma reggel ez fogadott:

egy hattyú a kapuccsínó tetején. (a háttérben élesre állt brioche-birossss-ok persze nem olyan szokatlanok)

a srác kitett magáért, fél órát dolgozott vele és utána büszkén kihúzta magát. ha nincs jó napom, akkor tuti türelmetlen lettem volna, mert háttal állt, amég a művet készítette! meg amúgy közben ki is hűlt ;) de szerencsére nem így volt, hanem mosolygós párbeszéd következett:

-akkor most ez szét kell rombolnom a cukorral? de kár.

-naaa, csinálj róla egy fényképet lécci!

-ok, megvan

az eredményt már láttátok.

miért lettem volna türelmetlen? egy - azért, mert rossz fej vagyok, másik - azért, mert itt hozzászoktatják az embert ahhoz, h 1 percen belül hozzájut a gőzölgő illatos kávéféleségekhez.

már régóta készülök megírni egy bejegyzést a lehetséges kávékombinációkról, de egyelőre nincs rá időm (elég sokáig fog tartani...;))

na jó munkát!

csatangolni jó

passo lento: lassú lépés, egy túrákat ajánló weboldal rulez.

azért mentem el ide, mert milánóban túl meleg van, így kerestem "menedéket", vagyis reméltem, h a hegyekben nem fogok elpárologni. este mozi után hajnali egykor estem neki az internetnek, h találjak, vmi nem túl bonyi túrát, mert jogosan úgy gondoltam, h ha milánóban vok, akkor megőrülök (mer vagy dolgoztam volna, vagy dolgoztam volna...)

az első találatom ez volt:) megint a lago maggiore-re esett a válsztás, mert közel (olasz lépték..) van és könnyen el lehet vonattal jutni.

vonat 8am, negyed tízkor immár cittiglio-ban (csittíljo), ismét nekiindultam az ismeretlennek, és fél órán belül máris a turistaúton harcoltam az elemekkel: hirtelen természettúladagolásom lett: mindenütt hatalmas pókok ültek az úton arcmagasságban keresztbe feszülő hálókban!! aki ismer, az tudja, h nekem mit jelent. főleg a fej és a pókok kapcsolata borzaszt el..hosszúujjú fel, sapka fel, ééééés: varázspálca: amit magam előtt hadonászva szégyenítettem meg rambót a dzsungelben..amúgy majdnem visszafordultam, de szerencse, h csak majdnem, mert nagyon megérte! meg persze a bátorságpróbára majdnemhogy büszke lettem azokban a pillanatokban.

aztán a varázsbotom beletört egy vadrózsával történő hadakozásba, ezt egy szerencsétlen lombos mogyoróágacska bánta, mert rájöttem, h ha lombos az ág, akkor még csak hadonásznom sem kell, hanem elég "körmenet" v esernyőszerűen magam előtt vinni. a végére igen csak "megtelt".

közben ráeszméltem, h ugyan remekül kijelölt úton járok, de nem azon, amit eltervezett a túra készítője. de így se volt rossz, sőt, így legalább sokkal vadabb jellege volt. meg mászni jobban is szeretek, m sétálni (ki érti ezt........még térdfájósan is!!) az orientációm végig megmaradt természetesen, ahhh önfényezés..

http://picasaweb.google.com/ohogyazarossebb/CittiglioLavenoALaPassolentoCsamborgas

aztán másfél óra múlva keresetlenül is rábukkantam arra az útra, amiről olvastam, és mit ad isten: ebédidőre egy TÖKÉLETES vendéglőt találtam a vadon kellős közepén...olaszországban mindig így van, pedig esküszöm, h hoztam kaját magammal..

12.10-kor értem oda, akkor nyitottak és ha negyed órával később érek oda, akkor nem jut hely, annyira népszerű a helyiek körében. (kocsival is fel lehet jutni, "hátulról") németeknek, akik különben megszállták a lago maggiore-t, hűlt helye se volt. az mindig jó jel, ha olaszországban a helyiek lepik el a vendéglőt...úh a szarvas és vaddisznósonka jól csúszott, annak meg híre ment a konyhán is, h ez annak a "lánynak megy, aki egyedül van"...

olaszoknak egyedül enni kvázi büntetés. na azért annyira nem bűnhődtem:D

a hely tökéletes volt, életemben először irigyeltem magam: jó kaptató, levezető sétány után, egy sűrű lombos panorámás teraszra ledögleni nem annyira rossz, a hőmérséklet, meg az volt, amire az emberi szervezetet kitalálták: balzsamos.

ebéd után, ahelyett, h levetném magam a meleg völgybe, "vártam" még egy kicsit, az ösvény mellett, rejtekhelyen, csukott szemmel, árnyékban, vízszintesen. majdnemhogy emlékezetkiesésesen mélyen aludtam.

a laveno (l a vén, ó, fel a fára ó..)lefelé úton megjelent a nap egy kicsit, maga az út nem lett volna kellemes, mert monoton meredek és bokatörő volt, hacsak nem jelenik meg a lélegzetelállító panoráma...szerintem a három nagy tó közül ez a legszebb, vagy a como-i, vagy ez..vagy...

na mindegy, a tópartra leérve tüchtig kisváros várt, parti sétánnyal, itt lődörögtem egy kicsit, lábatáztattam, majd vonatra szálltam....h visszatérjek.

a monte rosát meg csak reggel láttam, de akkor még nem csináltam róla képet..a később, meg túl késő volt (és tényleg rózsaszín nyáron...)

ahol elmosódott szürkeség van a képeken, na az a monte rosa!!!

csatangoló nagyobb térképen való megjelenítése

élet a vb-n túl

és van! kutúúra! beindultak a kertmozik szúnyogcsípéseimet megsokszorozva ugyan, de azért megyek! teljesen jó időben (csak 10 felé sötétedik) kezdődnek, mindenféle film, néha koncerttel-színházzal körítve. és van minden nap a nyár végéig, három helyszínen!

szúnyogokkal kapcs még:

http://pottom-panna.blogspot.com/2010/03/megint-vannak-szunyogok.html

érdemes a dátumot is megnézni...

http://pottom-panna.blogspot.com/2009/06/lefordithatlansagok.html