2010. augusztus 30.

utolso elotti elotti allomas: aso-san

ha most indulnek neki egy egyhetes utnak, akkor teljesen mashogy tekintenek az elkovetkezo napokra, meg fel kyushu hatravan, meg persze egesz tokio, de akkor is eltorpulni latszik amellett a rengeteg elmeny mellett, amit eddig halmoztunk fel.

2010. augusztus 25.

halihó

üdv kiotóból, az eddigi legturisztikusabb ámde legkevésbé izgalmas helyről,ahonnan már megyünk is további izgalmakat hajszolni.  minden gyönyörű, lesz mit mesélni....

2010. augusztus 7.

ó, azok az elmebeteg kutatók

ismeritek a helyzetet: a laborban 10 nővel vagyok összezárva. korlátoltak, kicsinyesek, plyetkások és rendkívül hisztisek.
ráadásul rosszul viselik a stresszt, rossz az önértékelésük és az egész világot teljesen más szemüvegen keresztül látják, mint én.
ergo: a legjobb jóindulattal sem tudok olyat tenni, v nem tenni, amivel ne törnének ki hisztirohamban...kiabálás, jelenetek rendezése? Mindennapos!
pankicsek: lekesen tölti le és küldi a tud cikkeket a többieknek.
azért is, mert tudja, hogy a többiek csak egy évszázados késéssel szereznek ezekről tudomást...
természetesen csakis munkahelyi email-re, amiről köztudott, hogy az ember csak akkor nézi meg, amikor akarja.
szerintem alapvető korrektség a többieket informálni egy fontos cikk érkezéséről, amint lehet, hiszen a munkánkat alapjaiban befolyásolja.
a lány/nő/asszony/banya: húsz perces kiabálás a telefonba egy levegővel, hogy én hogyan is képzelem, hogy elrontom az ő vakációját!
fő az önuralom!!

aagusztus

ilyenkor kevesen vannak milánóban és megáll az élet. ne akarj ügyet intézni, ne akarj vásárolni, ne akarj kávét inni, gyógyszertárba v orvoshoz menni, mert minden zárva.
de érdekes módon idén nem annyira kihalt, m az első években. azt mondják, h a krízis miatt van, h sokan nem mennek nyaralni, hanem gürcölnek még egy kicsit. épp utolsó erfeszítéseimet hozom meg a laborban, korábban értem be, m egy rendes munkanap...

2010. augusztus 5.

折り紙

a legfontosabb szó!
feketével írtam ide, h csak kijelölve látsszon a megoldás
origami

tanúlság: tuti kib. jól lát minden japó, ugyanis ezeket a karaktereket megkülönböztetni máshogy tuti lehet:D

doboz, kandzsi és hátizsák

pakolok:
-költözésre készre készítem a szobát
-amikor megfelelő darabhoz érek, a doboz helyett a nagyhátizsákba kerül a túrára.
emellett kicsit élvezem, h egyedül lehetek, és szoktatom magam a furcsa japán írásjelekhez!

akkor is ha ennek odakinn semmi hasznát nem fogom venni, mert már hónapokkal ezelőtt kellett volna elkezdeni készülni, h egyáltalán odáig eljusson az ember, h "heló".
viszont rendkívül szórakoztató:) talán épp a "l'art pour l'art" feelingje miatt, nincs rajtam a kényszer, h minden hasznosat megtanuljak, így tényleg csak nézegetek mindenfélét és vihogok.

tudtátok, h ha japánul azt mondod, h "kazán", akkor az tűz+hegyet=vulkánt jelent!
火山
ill lehet értelmes szavakból olyat összerakni, h "mizu icuka?" "fut a cuki tacsi!"
水一か。二月立。

kazán (Казан) mellesleg tatárország fővárosa is tatárul.

2010. augusztus 2.

túlkiabálósdi

közhely, előítélet, sztereotípia, de teljesen tényszerű és igaz, hogy az olaszok hangosak.
ma reggel a bárban egy elég jellegzetes kis jelenetet "adtak elő" a helyi lakosok, a fent említett ténymegállapítás szemléltetésére:
a gyerek nagyon hangosan beszél, erre az anyja háromszoros hangerővel ráordít, hogy "MINEK ORDIBÁLSZ" ;)
eleinte a náci időkből fennmaradt rosszindulatúságnak véltem a mindenhol megtalálható szigorú házirendet, miszerint a gyerekek nem játszhatnak a kertekben/udvaron. de persze kibírhatatlan lenne a folyamatos visítás, még akkor is ha a felnőttek hibájából ordibálnak a gyerekek.
mióta itt vagyok én is megsüketültem, és kicsit erősödött a hangom (persze az én esetemben ezt terápiaként is fel lehet fogni..)
augusztus: minden olasz elhúz milánóból, na ilyenkor bújnak elő a bevándorlók, az arabnak kinéző emberek az üvöltő olasz gyerekre üvöltő olasz felnőtteket megszégynítő módon ordítanak.
megsüketülök.