bonyodalmak

hmmm, az életem minden (minden!) frontján akad valami bonyodalom.....hmm, talán jobban meg leszek viselve a híres "vakáció" után.

késő esti zeneajánló, kult háttérrel

hangerőt a maximumra!! de tényleg, fülhallgatóval, v hangszóróval. na igen, így már jó!

az első pár kocka ne tévesszen meg...na ha ezt zenés táncos helyen hallja az ember, akkor abból nagy tombolás tud teremni köszönhetően a könnyen követhető ritmusnak

a szövege nagyon erős, "szuperkritikus", a rímek viccesek, de az egész nagyon is durva.

a közhangulatról ennél jobban nem lehet jelenteni, nem túl optimista.

la Puglia: egy délolasz régió, fantasztikusan szép és gazdag történelmi és természeti kincsekben, szívfájdítóan szép városokkal de gazdaságilag, biztonságilag és politikailag egy merő csőd. lényegében minden egészen picit ambiciózus fiatal elmenekül innen, és a szívük szakad meg. a turizmus az műkszik, a gazdag politikusok meg kihasználják, mindenhol értékeket romboló építkezéseket csinálnak és hihetetlen mértékben szennyezik a környezetet (az ottaniak szerint milánó egy kész park tarantóhoz képest....) és mérgezik milliónyi ember egészségét. mindezt teljesen nyíltan.

a fáma szerint a pugliaiak építették újra milánót a 2.vh után, rengeteget ismerek és mind ugyanezt a képet festik le, amikor pugliáról mesélnek.

a dal szövegéből idézek, szó majdnem szerinti fordításban, bocsánat, nem túl művészi.....

"gyere pugliába táncolni, ahol sötét az éjszaka.

mire lecsukod a szemed, többé nem nyitod ki.

gyere táncolni és vakard a golyóidat te is, feltétlenül pugliában kell táncolnod,

ami remeg, mint a nyárfalevél

a fejedet magasan tartsd amikor a daruhoz közel jársz, mert megtörténhet, hogy leszakad"

"Vieni a ballare in Puglia Puglia Puglia dove la notte è buia buia buia. Tanto che chiudi le palpebre e non le riapri più.

Vieni a ballare e grattati le palle pure tu che devi ballare in Puglia Puglia Puglia, tremulo come una foglia foglia foglia.
Tieni la testa alta quando passi vicino alla gru perché può capitare che si stacchi e venga giù"

"gyere pugliába táncolni, ahol sötét az éjszaka.

mire lecsukod a szemed, többé nem nyitod ki.

gyere táncolni és vakard a golyóidat te is, feltétlenül pugliában kell táncolnod,

ahol már vár a hóhér.

az utcasarkokon több kard, mint artúr királynak volt(ezt nem értem pontosan...), megjön az étvágyad és egyből Belzebubhoz mész.

Ó én Pugliám, én Pulgiám, akárhányszor elmegyek magammal viszlek a szívemben és rögtön arra gondolok, hogy nélküled meghalnék.

És közvetlenül utána arra gondolok, hogy veled is meghalnék."

Vieni a ballare in Puglia Puglia Puglia dove la notte è buia buia buia. Tanto che chiudi le palpebre e non le riapri più.
Vieni a ballare e grattati le palle pure tu che devi ballare in Puglia Puglia Puglia dove ti aspetta il boia boia boia.
Agli angoli delle strade spade più di re Artù, si apre la voragine e vai dritto a Belzebù.
O Puglia Puglia mia tu Puglia mia, ti porto sempre nel cuore quando vado via e subito penso che potrei morire senza te.
E subito penso che potrei morire anche con te.

ki rándulás

először is volt egy Lausanne, jártunk már itt, de a kontextus teljesen más ezúttal....tetszett, nagyon is tetszett, tó+hegy sosem rossz kombó. ráadásul az életszínvonal az elmondottak alapján elég magas: no stressz, jó munkakörülmények, tűrhető fizu, végtelen sportolási lehetőség, szabadidő, kulturális téren is teljesen elfogadható kínálat. probléma a lakáshelyzettel adódik, az elég komoly nehézségeket okoz, az eü ellátásról szerencsére nincs infóm.itt egy pár via ferrata (nem hegymászóknak való, kapaszkodókkal könnyített hegymászás) kép, utólag elég furcsa, hogy ilyen nyugodt és derűs az arckifejezésem, nem épp így éreztem magam. igazi hegymászóknak semmiség, de a síkvidéki nép egyszerű lányának ez is nagy kihívás. baromi jó volt, újdonság, izgalmas, fárasztó. alig várom, hogy újra mehessünk!

másodjára ismét egy ismert hely: Val d'Ossola, ismert túra, de megváltozott kontextusban.

még tavaly ottjártamban elhatároztam, hogy elviszem oda a baráti kör vállalkozó szellemű tagjait, hiszen, teljesen felkészületlenül is teljesíthető a gyerekméretű túra, lejtőn az út 97%-

ában lefelé....varázslatos környezetben. természetesen a célcsoportom még a füle botját sem mozdította erre a felhívásra, de ennek ellenére, vagy épp ezért jó társaságban telt a panorámikus táj fékezés közbeni csodálata. a leírást és a térképet a fent linkelt poszt-ban találjátok. a programban annyi változás történt a tavalyihoz képest, hogy továbbmentünk stresáig (ahol téli környezetben sokszor jártam már....konf konf konf...)

Domodossola, szép történelmi belvárosa

az épp kellemesen lejtő útIsola Bella, Stresa előtt a Lago Maggiore-n

ez tavaly télen készült ugyanitt a hotelszobából..

elbűvölve

el vagyok bűvölve a nagy hegyektől, még nem bírtam "kiheverni".

piszkos ügyek

szóval mégis a vatikán nyert, de közben meg fejbelőtte magát az egyik alelnök a szomszédos épületben. még nem egészen tértünk magunkhoz, és nem épp megnyugtató így dolgozni, hogy csak úgy pisztolyok sülnek el a környéken.

hülye p?

a p-t mindenki értelmezze. megláttam magam a tükörben és ujjatlanban és cicanaciban nyomom, miközben beérem egy csésze híg löttyel vacsira, mi történt velem?? nah, a cicanacira van mentségem. véget ért a jóga és pilatesóraszezon, kénytelen vagyok magamat regulázni....és igazi stréberhez (olaszul nőnemben secchione) méltóan derekasan tornázom. ez már egészen három napja tart..nem félek, nem lesz mindig így ;)

az a csésze lötty meg nem is olyan híg, sőt baromi ízes.....ez van volt benne.

a hülye p-ságot erősen tompítja, hogy épp a kedvenc jazzrádióműsorom megy, miután végignéztem egy sor termtudományos garázsbankísérletezős videót. és egy sör is lecsúszna, ha lenne itthon...

mi szó?

ma egy szemináriumon azt mondták, h jó, ha nem szenvedünk hiányt k vitaminból, mert akkor kevésbé könnyen kapunk májrákot. azon elmélkedtem, hogy vajon milyen ételből fedezem én ezt, miközben kavargattam a kedves kis miszósirumat. kiderült, hogy éppen ebből.

rákattantam a japán miso/miszó-ra. japán után akkor kattantam rá, amikor már ejrópában kinyitottam az emlékbe, a 100yen shop-ban vett instant miszósirus zacskót.

a miszó érlelt/erjesztett szójából készített trutymó, az erős miszónak olyan íze van, mint a sülthús zsírjának a folyékony sárga részének, mmmmh. rengetegféle létezik belőle a sötétbarnától az egész világos narancssárgás tónusokig, mind mind más ízben.

a miszósiru leveske meg egy csészében van ebből higítva, csak úgy forró vízzel. hozzáadva póréhagyma, alga és egyéb (rákocska, v tészta v tofu stb). pálcikával ki kell halászni a cuccokat a léből, a levet meg meginni.

én először levesként fogyasztottam, derék magyar módra ebéd v vacsi kezdőfogásának. aztán kiderült, hogy ez bizony a reggelihez is jár. mindenhez ezt eszik/isszák, szinte akármit rendelsz. a sorrendiségről minden elméletem megdőlt, ugyanis a japán konyhában az a szabály, hogy a kombó rulez, úgy kell enni mindent, hogy "ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit, majd hozzáenni megin ebből v amabból".

majd hosszú hónapok után ismét 2 nap alatt négyszer ettem miszósirut... felfedeztem a spanyolviaszt (olaszul: felfedeztem a melegvizet-ho scoperto l'acqua calda). a spanyolviasz esetemben egy olyan hely, amit 4 év alatt már minden szusit kicsit tudatosabban fogyasztó ember ajánlott. egy icipici bár, ahol egy japán bácsi 30 éve 29 másodpercenként legyárt egy tál szusit vagy hasonlót. olaszul éppen annyit sikerült megtanulnia 30 év alatt, hogy "ciao, tutto bene?", bár ez ilyen intenzív halszeletelés közben nem is olyan rossz....asztalt nem lehet foglalni, és nem lehet tökörészni, rögtön rendenli, enni és fizetni lehet, és mini szupermarketként is funkcionál, ahol nem olcsón, de seperc alatt beszereztem az áhított zacsit. méghozzá olyat, amiben gyönyörűségemre külön van csomagolva a miszó!

update: Eladták az intézetet

mégsem adták el. márminthogy már majdnem eladták, de mégsem, mert mint életemben már egy párszor feltűnt a Soros. ajánlatot tett az egyetemre, de csak azzal a kitétellel, hogyha a vatikán mégse vesz meg minket. a főnököm, lévén a magyar kontakt, tőlem kérdezte meg, hogy mi a véleményem erről. sikerült a magyar közéletről legkevésbé informált csatornát választania......egyedül a CEU meg az iskolatej program jutott eszembe. persze, kaja....ha ők vesznek meg akkor ingyen lesz a menza?

amúgy is van egy pólóm, ami nem igazán vatikánkompetens, amit a gogol bordello koncert után vágtak hozzám (szó szerint). nem beszélve egyéb fenntartásaimról. az jutott eszembe, hogy a gogol ill goran bregovic féle zenék valóban kitűnő lagzizenék lehetnének (igenigen, wedding and funeral band) merthogy a kettővel idősebb generációnak is simán emészthetőek és a fiatalok meg tombolhatnak kedvükre.

azt hittem, hogy

azt hittem hogy, ha nincs fű az udvarban, akkor nem fog felébreszteni egy benzines fűnyíró. rosszul hittem, ma erre ébredtem. rosszul hittem, mint sokmindent mást is. vajon tényleg elégedetlenségre vagyunk kárhoztatva? egy német ismerősöm szerint a szupergyors német bürokráciával is elégedetlenek a németek. mindenki a saját állapotához normalizálja a jót és a rosszat. ha épp nincs semmi baj (jó, igen van ilyen is!), akkor azon parázom, hogy vajon visszaraktam-e az egerek titkos kulcsosszekrényének a kulcsát a másik titkos fiókba. de most komolyan, normális ez? olyan ez, mint a szaglás, ha sok a finom illat, akkor hányingered lesz, és kb 5 perc után már semmit nem érzel belőle hiába variálod őket. teszt: boldog az, aki semmit nem ért az előző pár sorból!

barkóba

na, ma megkérdeztem valakitől, hogy barkóbázhatunk-e, csak épp nem tudtam, hogy hogyan van külföldiül a barkóba. külföldies hangzása miatt reméltem, hogy vmi más nyelvben is így lesz... ezér jól leírtam ch-val. a válasz, amint erre számítottam elég értetlen volt, így utánanéztem, hogy mi a fenéér is hívják így. a választ angolul másoltam be a wikipedia ide vágó cikkéből
"The Bar Kokhba game
According to a legend, during his reign, Bar Kokhba was once presented a mutilated man, who had his tongue ripped out and hands cut off. Unable to talk or write, the victim was incapable of telling who his attackers were. Thus, Bar Kokhba decided to ask simple questions to which the dying man was able to nod or shake his head with his last movements; the murderers were consequently apprehended.

In Hungary, this legend spawned the "Bar Kokhba game", in which one of two players comes up with a word or object, while the other must figure it out by asking questions only to be answered with "yes" or "no". The questioner usually asks first if it is a living being, if not, if it is an object, or an abstraction.

In English-speaking countries, this is known as Twenty Questions"
http://en.wikipedia.org/wiki/Simon_bar_Kokhba

áááááá

bakker, lejárt reagenseket használ a labor, és a főnök csodálkozik, hogy nem működnek a kísérletek.....ááááááááááá
ilyen nincs, még egy ilyen hely nincs

eladták az intézetet

már egy ideje áll a bál az intézet körül, sok adósságot halmoztak fel, csőd szélén állnak/állunk a sok szélhámosság között (sok újonnan épített omladozó épület stb) ezek "rendezésére" nem fogjátok kitalálni, hogy ki vett meg minket!!!!!!!!! a vatikán. nesze neked embrionális őssejtkutatás és hiv-kutatás...

monzai köln sokadszor

van szúnyogirtás, a kocsiknak csak a fele nem adja meg az elsőbbséget, és az időseket ingyen elviszik a piacra, ill. onnan haza kocsival!!!