telítettségérzet

elkezdtem rendezgetni a japán képeket.....épp időben. olyan érzésem van, h bármelyik napot veszem az ott töltött időből, akkor már egynapi programmal beérném egész nyárra normál esetben....

elsőbbségi

tudom, h nem nagyon figyelek a világ dolgaira, és bizonyára mindenki évek óta tudta már rajtam kívül:

nem létezik nem-elsőbbségi levél. vagyis a normális (a lehető legsimább) levél az elsőbbségi. ez otthon is így van?

a szitu némileg hasonlít a gyufás felismerésemre.

újabb plusz a kedves kisváros számára: ma a másfélórás sorbanállás helyett 10 perc alatt végeztem mindennel együtt a tb-nél! utána urasan megreggeliztem és bementem a postára, h elüssem azt az időt, ami még fennmaradt a labortisztítás miatti szabadidőmből. hát a postán is alig voltak:D háromnegyed órával hamarabb értem be a laborba, mint terveztem. legközelebb ravaszan később kelek.....

megállapítás

észrevettem, h van egy bizonyos terhelési szint, ami alatt minél több dolgom van, annál kevesebbet csinálok meg..miért?

viszont, amint átlendülök ezen a küszöbön, vagyis hihetetlen sok dolgom akad, akkor felpörgök annyira, h (majdnem)mindent meg tudok csinálni. fura állat az ember.

most épp, kitalálhatjátok, alulstimulált állapotomban írom ezt :D

gyakran, de keveset

azt mondják, így egészséges enni, na ennek persze képtelen lennék megfelelni, persze nem a gyakran-nal lenne a baj..

de ezenkívül most épp a pesti látogatásokra gondolok.

idén és tavaly sikerült betartanom, h gyakrabban, de rövidebb időre megyek, és elég jól belerázódtam már, ennek az elmúlt hétvége is bizonyítéka: tudtam pihenni, találkozni sok sok emberrel és határozottan jól érezni magam:) igazi feltöltődés az ilyen. ezt a különböző távoli földrészek meglátogatásával kombinálva egész kiegyensúlyozott életnek is fel lehetne fogni, egy pici probléma marad: az ezek között fennmaradó időben milánóban rám szakadó dolgok, na de azt már csak kibírom valahogy a következő kirándulásig/látogató érkezéséig/síelésig :D

falun

az köztudott, h az olaszok nem viszik túlzásba a fűtést..(délebbre gyakran nincs is fűtés a házakban, így a "csupán plusz 10 fokos" telet bizony 10 fokban didergik végig, brrr)

namármost, a gyönyörűséges házikóban van fűtés, három fűtőtest is van. már a meglátogatásakor tudtuk, h hideg lesz, mert nincsenek szomszédok, semmilyen oldalról nem kapunk meleget. az ajtók-ablakok újak, tehát jól zárnak, abban a csöppnyi lakásban elég lesz az a három fűtőtest...

csakhogy az első hidegek ahogy lassan lassan ideérnek (azér 10 fok alá még nem süllyedt egyszer se), gondoltam teszek egy próbát, csípős köd okakint, 17 fok volt odabenn, ami nem hideg, de már nem kifejezetten arra való, hogy hosszútávon ott legyen valaki, mondjuk a paplanon felül (aludni persze simán elég). felcsavartam a fűtést, boiler szépen szorgalmasan ki-be kapcsol (jesszusom mi lesz itt a gázszámlával..) fűtőtestek azonnal melegek, szuper. de egy egész éjszakán át tartó fűtéssel is 19 fokra sikerült csak feltornázni a hőmérsékletet. hmmmm. ez kicsit elgondolkodtat..mert azért hiába itália a napfény országa, a ködös-borongós milánóban nem csak 13 fok szokott lenni telente, hanem inkább nulla. szóval nem tudom, h mi vár rám itt télen, de ilyenkor örülök, hogy erős az immunrendszerem....meg talán beszerzek egy hősugárzót v vmit, de hová rakom?

itt a városon kívül még a pára, ami bosszantó: nem száradnak meg a ruhák! és a hőérzeten sem segít vmi sokat. de legalább nem panaszkodhatok arra, amire a jó kis egyenletes hőeloszlású, szabályozható hőmérséklető panelban: h túl száraz a levegő ;)

UPDATE: március van, 2011, mostanra hozzászoktam a 16 fokhoz. felfűtve 16 fok van a lakásban, fűtetlenül 13-nak kell lennie. és egyszer se betegedtem meg komolyan. éééés persze alig vagyok otthon....

új élet

az történt, h eddig mindig hiányoltam valamit a munkából: az elméleti részt. Most itt a lehetőségem, hogy végre mind kísérletes, mind elméleti munkát végezzek, úh igazán nem panaszkodhatom, h hirtelen kétszer annyi a munkám, m eddig:D ilyen furán működöm.

üdv a valóságban

na vissza a valóságba, egy jóval tisztább(!!!), barátságosabb, de LEHETETLEN helyre.....egy a lényeg, itt ne akarj semmit se csinálni:)

keresés-kutatás

rájöttem, h olyat próbálok kutatni, amit még senki nem csinált előttem, így mindent nekem kell kifejlesztenem, és ez jó, mert leg nincs kompetíció, de azér elég fárasztó, és nem hiszem, h két hét elég lesz, h megváltsam a világot, de legalább jól elvagyok. ja és persze sok segítséget és bátorítást is kapok, és semmi támadást!

egy nem dolgozós hétvége!

megjártam oxfordot, ahol megelégedve tapasztaltam, h a hely gyönyörű! de télleg! a magyar kolónia hogyléte is megnyugtatott :) összesen 5 múzeumban jártam a hvégén, mivel kényszerűen távolmaradtam a labortól, ill az otthagyott értékeimtől.....semmi sem megy annyira simán azért, de a munka egyelőre jó!