ki rándulás

először is volt egy Lausanne, jártunk már itt, de a kontextus teljesen más ezúttal....tetszett, nagyon is tetszett, tó+hegy sosem rossz kombó. ráadásul az életszínvonal az elmondottak alapján elég magas: no stressz, jó munkakörülmények, tűrhető fizu, végtelen sportolási lehetőség, szabadidő, kulturális téren is teljesen elfogadható kínálat. probléma a lakáshelyzettel adódik, az elég komoly nehézségeket okoz, az eü ellátásról szerencsére nincs infóm.itt egy pár via ferrata (nem hegymászóknak való, kapaszkodókkal könnyített hegymászás) kép, utólag elég furcsa, hogy ilyen nyugodt és derűs az arckifejezésem, nem épp így éreztem magam. igazi hegymászóknak semmiség, de a síkvidéki nép egyszerű lányának ez is nagy kihívás. baromi jó volt, újdonság, izgalmas, fárasztó. alig várom, hogy újra mehessünk!

másodjára ismét egy ismert hely: Val d'Ossola, ismert túra, de megváltozott kontextusban.

még tavaly ottjártamban elhatároztam, hogy elviszem oda a baráti kör vállalkozó szellemű tagjait, hiszen, teljesen felkészületlenül is teljesíthető a gyerekméretű túra, lejtőn az út 97%-

ában lefelé....varázslatos környezetben. természetesen a célcsoportom még a füle botját sem mozdította erre a felhívásra, de ennek ellenére, vagy épp ezért jó társaságban telt a panorámikus táj fékezés közbeni csodálata. a leírást és a térképet a fent linkelt poszt-ban találjátok. a programban annyi változás történt a tavalyihoz képest, hogy továbbmentünk stresáig (ahol téli környezetben sokszor jártam már....konf konf konf...)

Domodossola, szép történelmi belvárosa

az épp kellemesen lejtő útIsola Bella, Stresa előtt a Lago Maggiore-n

ez tavaly télen készült ugyanitt a hotelszobából..

milyen ország melyik városa lehet? ferrari és lamborghini a labor előtt...

természetesen csakis milánó....az intézet úgy szerez pénzt, ahogy tud. az orvosok általában nem restellnek sokat, nagyon sokat fizetni azért, hogy fekete öltönybe és kösztümbe öltözött a korukkal csak két évtizeddel dacoló emberek ellepjék a -1-es szintet, ahol ráadásul a szemináriumaink és a bár(kávézóóóóóó) van.

bár orvosok közül csak a kutatókat ismerem, az az érzésem, hogy a köztük kiépült hierarchia igencsak korrelál a pénzebeli juttatásokkal.

különben miért csak a szenológiai konferenciára hoznak ferrarit??? (kis segítség: szenológia=mellel kapcs dolgok. tudománya)

napközben nem volt képem lefényk-ni, így este tudtam csak, amikor gondosan betakarva szundiztak az autók: egy piros és egy fekete ferrari. és egy sötét narancssárga lamborghini. különösen ajánlom megfigyelésre az elasztikus takarónak a visszapillantónak kialakított fülecskéjét.

állítólag a ferrári piros színét úgy keverték ki, hogy az a tv adásban jól mutasson a képernyőn.

ötföld

cinque terre, vagyis 5 kicsi színes város a meredek liguriai tengerparton. ezzel lényegében mindent elmondtam róluk, a természet nagyon szép, a városkák édik, az olaszok még a vendéglátók körében is kisebbségben vannak. aki ide téved, az inkább turistaözönre számítson, m dolce vitára, de azért megéri! épp egy hétvégényi program, adott esetben kis szervezéssel könnyedén 1 napba sűríthető.

lehet hajókirándulni, lehet vonatozni, lehet kávézni, lehet kijelölt ösvényen le föl mászkálni és izzadni, ami után lehet frissülni a tengerben!

lovak és nyulak és igavonók

az igavonó én lennék, de amikor valaminek van eredménye, ha nem is sok, akkor úgy örülök, hogy önként és dalolva töltöm napjaimat a laborban a köztársaság ünnepén is ill az azt követő pénteket is, amit a nagy többség laza eleganciával áthidal.

a nyuszik azok, akik az intézet és a monzai köln közötti "füves"/gazos területen tartózkodnak minden éjjel. kicsit szomorú nekik, hogy az autópálya felhajtó tövében élnek, de jó nekem, hogy láthatom őket:) a fél éven át minden nap éjfélig dolgozó maestro meg sem említette őket. nekem ők amolyan jutalomnyuszik, ha sokáig kell benn maradnom.

a lovakkal, és kismalacokkal meg egy dù di country nevű eseményen láttam. (dú di=két nap milanesz-ül)

a ló be volt idomítva és a thriller night-ra ugrált egészen viccesen és majdnem ütemre! a kismalacok meg hihetetlenül egymásra voltak pakolva! mint a kis zsákok.

jó kis este volt, milánói periféria 100%, laza biciklizéssel levezetve.

az anyai elfogultság újabb példája:

áltudomány

a monitor fényerejét kéretik feltekerni! az alábbi képek semmivel nem járulnak hozzá az emberiség jobblétéhez, viszont legalább esztétikai értékkel rendelkeznek (izé, azér adakozzatok lécci a tud intézeteknek, kül télen a hidegben új helyet kell találnom magamnak)

sajnos az előbb említett felsőbbrendű célon kívül, alantasabb, a saját célom eléréséhez sem nyújtanak segítséget, de azért megtetszettek... és ráadásul elég jól sikerültek minden zavaró körülmény ellenére, vagyis már majdnem véletlen, hogy ilyen szépek:) jójó, legalábbis nekem tetszenek, amolyan szülői elfogultság.

sokk

azon a személyes finnyásságon felül, h alig várom már, h végre betiltsák a dohányzást otthon is, az alábbi adat sokkolt.

tudom, h sokan utálnak ezér, meg h ez olyan kulturális dolog, meg kávét inni se lehet cigi nélkül, de mégis lehet! és mióta nem élek ebben baromira nem hiányzik és amikor visszatérek bele, akkor meg iszonyatosan zavar! barbár dolognak tartom azt, hogy nem lehet füst nélkül rendes helyre elmenni és utálom, h mindenki rinyál, pedig már egész európa le bírta nyelni.
egyet nézzetek meg:egy grafikon, x tengely: 15 éven felüliek dohányzási aránya, y tengely: 100 000 emberenként diagnosztizált tüdőrák száma világviszonylatban! a pöttyök az országok, Mo toronymagasan vezet a rákban és elég előkelő helyen van a cigizőket illetően....
mire várunk még?

a grafikonért köszönet a gapminder.org-nak, ami épp az új játékom.

klikk a linkre a nagyításér.

ja és szabad/kötelező játszani a honlapon, rengeteg érdekes statisztikai adatot feldolgoztak és intuitív módon tálaltak a szerzők! kösz Hans Rosling!
www.bit.ly/enbIPW

khmm, végre

jó, na ennek is eljött az ideje, hogy a 22 giga képből majdnemhogy véletlenszerszerű válogatás alapján kiválasztottam egy emészthető mennyiséget. szóval íme pár szép kép gondosan térképre helyezve, amit a többi infóval együtt a kattintás után látni.
ja és ne felejtkezzünk meg ezekről:
http://pottom-panna.blogspot.com/2010/09/izelito.html
ha esetleg nem játsza le, akkor katt ide
http://picasaweb.google.com/ohogyazarossebb/Japaaan#

dejódejó

jó ha látogatója van az embernek, az meg még jobb, ha ennyire szívesen látott. hátmégha kiszakítja az embert a rutinból:D

időközben újabb lab meeting dráma nélkül (hihetetlen!) és egyéb apróságok.

konklúzió: vigevano kicsi, szép, nincs messze, csak vacak a közlekedés, épp egy délutáni rossz időre való program!

ja és saját szórakoztatásunkra és a látogatók tiszteletére mindenféle társas program..éljen a burrata!

a képet a google mapsről szereztem, nekünk nem volt ilyen szép napos szerencsénk..

keresés-kutatás

rájöttem, h olyat próbálok kutatni, amit még senki nem csinált előttem, így mindent nekem kell kifejlesztenem, és ez jó, mert leg nincs kompetíció, de azér elég fárasztó, és nem hiszem, h két hét elég lesz, h megváltsam a világot, de legalább jól elvagyok. ja és persze sok segítséget és bátorítást is kapok, és semmi támadást!

egy nem dolgozós hétvége!

megjártam oxfordot, ahol megelégedve tapasztaltam, h a hely gyönyörű! de télleg! a magyar kolónia hogyléte is megnyugtatott :) összesen 5 múzeumban jártam a hvégén, mivel kényszerűen távolmaradtam a labortól, ill az otthagyott értékeimtől.....semmi sem megy annyira simán azért, de a munka egyelőre jó!

hétköznapok

na végre kezdek belejönni a dolgokba, az utcán sem bámulnak meg, a térképet már nem kell mindig magammal vinni és az utcán is át tudok menni kisebb világháború kirobbantása nélkül.
a labor jó, élvezem a munkát, még az is lehet, h lesz eredménye annak, amit csinálok:)

Ízelítő

ezek nem a legjobb, v legérdekesebb képek, de mindenképp jók ízelítőnek

Rizsa...teával, alapélelmiszerek

A japánok állandóan rizst esznek, v felismerhető, v kevésbé felismerhető formában. Reggelire, ebédre és vacsorára. Ehhez külön konyhai elektromos eszközük van: a rizsfőző. Mindenkinek van ilyen, sokan nem is tudják, hogy lehet egyáltalán rizst főzni rizsfőző nélkül. Ebben nem ég le, épp megfelelően ragacsosra fő....

amúgy nagyon olcsó lehet, mert minden étteremben jár rizs a kajához, és mindig lehet kérni még (v szedni magadnak). (kivétel a tésztás helyek)

Számukra nem a hús/hal/zöldség a főétel, hanem a rizs. Megehetsz egy fél marhát, ha nem rizzsel etted, akkor nem ettél semmit....

Repülőn kérdezik: "beef or chicken", erre a japánok: jójó, h marha v csirke, de melyiket adják rizzsel?

Fura módon nem lett rizstúladagolásom, nagyon ízlett ahogyan ők készítik, főleg, h sosem volt sós!

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/48/Electronic_rice_cooker_with_scoop.jpg

A másik ilyen meghatározó dolog a tea: főleg zöld tea.

Mindenhol lehet zöld teát inni, étteremben utántöltik...v te töltöd tele magadnak a poharat, amennyit csak akarsz. (olcsóbb helyeken "csak" jeges vizet kapsz ingyé:)

Lehet kapni 2 decistől a két literes kiszerelésig minden féle zöld tea változatot palackozva (mind cukrozatlan) abc-ben, italautomatában, vagyis mindenhol..(erről majd később).

Hihetetlen frissitő hatással bír...a nagy melegben főleg jó, víz helyett ezt ittam, majdnem mindig!!!

Persze puccosabb helyeken nem csak a palackos van, hanem szuperkifinomult, szigorú szabályok szerint frissen főzött...

Ja és mindenből van zöld teás. Ezt értsd úgy, hogy zöld teás fagyit mindenhol kapni (ami egyébként nem édes!!!), de csokisat alig..

Van zöld teás péksüti, "csoki", tejes ital és nem is tudom, h mi, de tuti h minden élelmiszerből megtalálni a zöld változatot!

A hab a tortán az volt, amikor felszolgálták a zöld teába áztatott rizst egy izakaya-ban (japán bárszerűség)!

először is: helyek

24 nap

japó nagyobb térképen való megjelenítése

kis piros vonattal svájcban

találóskérdés: mi lehet az, aminek a ilyen a felülnézete és az árnyéka?

Nagyobb térképre váltás

most elég fáradt vok megírni a beszámolót, még minden friss, érzem a gleccser hűvösét:) de íme...a képek magukért beszélnek

http://picasaweb.google.com/ohogyazarossebb/TreninoRossoKisPirosVonat?authkey=Gv1sRgCKmzudH47JKhJA&feat=flashalbum#

fesztiválhangulat!

ilyen még nem volt: fesztiválhangulat milánóban, vagyis pontosabban sesto-ban (sesto san giovanni). a Sesto név "hatodik"-at jelent, és majdnem minden említésre érdemes városnak van sesto-ja, kitalálhatjátok, h nagyjából milyen messze van a centrumtól:)

szóval, nagy park, fűvel, nem porral/sárral, olcsó kajával, pár alternatív árussal éééés nagy nagy színpaddal, ahol tegnap Gogol Bordello lépett fel! buli megállás nélkül, talán még kicsit túl pörgős is volt, ha ilyen lehetséges.

a csapat ukrán-amerikai cigánypunkznét játszik, amerre járnak, ott nagy tombolás terem....

Flandriai festők kiállítása Comóban

bizony kutúra, fejlődünk kérem szépen. még mielőtt valaki elkezdene aggódni/sajnálni/lesajnálni, h néha szóló programokat szervezek, kijelentem, h ma édes négyesben voltunk a barátaimmal como-ban megnézni a rubens-ről elnevezett kiállítást, ahol a többi festő képe sokkal jobban tetszett, pl ez

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Heem,_Jan_Davidsz._de_-_A_Richly_Laid_Table_with_Parrots_-_c._1650.jpg
érdemes a linkre kattintani, mert szebben kijön a kép. élőben hihetelenül színes és életteli volt! de komolyan élt!!! a sonka igazinak tűnt, a szeletelésnél keletkezett ráncokat is látni lehetett, a szőlő meg hamvas volt, és csak néhol fénylett, ahol összeértek a szemek, az üvegpohár meg átlátszóbb volt a mosogatógépreklámokénál, a fémkehelyben meg tükröződött a festő.

kávékalauz

ma reggel ez fogadott:

egy hattyú a kapuccsínó tetején. (a háttérben élesre állt brioche-birossss-ok persze nem olyan szokatlanok)

a srác kitett magáért, fél órát dolgozott vele és utána büszkén kihúzta magát. ha nincs jó napom, akkor tuti türelmetlen lettem volna, mert háttal állt, amég a művet készítette! meg amúgy közben ki is hűlt ;) de szerencsére nem így volt, hanem mosolygós párbeszéd következett:

-akkor most ez szét kell rombolnom a cukorral? de kár.

-naaa, csinálj róla egy fényképet lécci!

-ok, megvan

az eredményt már láttátok.

miért lettem volna türelmetlen? egy - azért, mert rossz fej vagyok, másik - azért, mert itt hozzászoktatják az embert ahhoz, h 1 percen belül hozzájut a gőzölgő illatos kávéféleségekhez.

már régóta készülök megírni egy bejegyzést a lehetséges kávékombinációkról, de egyelőre nincs rá időm (elég sokáig fog tartani...;))

na jó munkát!

csatangolni jó

passo lento: lassú lépés, egy túrákat ajánló weboldal rulez.

azért mentem el ide, mert milánóban túl meleg van, így kerestem "menedéket", vagyis reméltem, h a hegyekben nem fogok elpárologni. este mozi után hajnali egykor estem neki az internetnek, h találjak, vmi nem túl bonyi túrát, mert jogosan úgy gondoltam, h ha milánóban vok, akkor megőrülök (mer vagy dolgoztam volna, vagy dolgoztam volna...)

az első találatom ez volt:) megint a lago maggiore-re esett a válsztás, mert közel (olasz lépték..) van és könnyen el lehet vonattal jutni.

vonat 8am, negyed tízkor immár cittiglio-ban (csittíljo), ismét nekiindultam az ismeretlennek, és fél órán belül máris a turistaúton harcoltam az elemekkel: hirtelen természettúladagolásom lett: mindenütt hatalmas pókok ültek az úton arcmagasságban keresztbe feszülő hálókban!! aki ismer, az tudja, h nekem mit jelent. főleg a fej és a pókok kapcsolata borzaszt el..hosszúujjú fel, sapka fel, ééééés: varázspálca: amit magam előtt hadonászva szégyenítettem meg rambót a dzsungelben..amúgy majdnem visszafordultam, de szerencse, h csak majdnem, mert nagyon megérte! meg persze a bátorságpróbára majdnemhogy büszke lettem azokban a pillanatokban.

aztán a varázsbotom beletört egy vadrózsával történő hadakozásba, ezt egy szerencsétlen lombos mogyoróágacska bánta, mert rájöttem, h ha lombos az ág, akkor még csak hadonásznom sem kell, hanem elég "körmenet" v esernyőszerűen magam előtt vinni. a végére igen csak "megtelt".

közben ráeszméltem, h ugyan remekül kijelölt úton járok, de nem azon, amit eltervezett a túra készítője. de így se volt rossz, sőt, így legalább sokkal vadabb jellege volt. meg mászni jobban is szeretek, m sétálni (ki érti ezt........még térdfájósan is!!) az orientációm végig megmaradt természetesen, ahhh önfényezés..

http://picasaweb.google.com/ohogyazarossebb/CittiglioLavenoALaPassolentoCsamborgas

aztán másfél óra múlva keresetlenül is rábukkantam arra az útra, amiről olvastam, és mit ad isten: ebédidőre egy TÖKÉLETES vendéglőt találtam a vadon kellős közepén...olaszországban mindig így van, pedig esküszöm, h hoztam kaját magammal..

12.10-kor értem oda, akkor nyitottak és ha negyed órával később érek oda, akkor nem jut hely, annyira népszerű a helyiek körében. (kocsival is fel lehet jutni, "hátulról") németeknek, akik különben megszállták a lago maggiore-t, hűlt helye se volt. az mindig jó jel, ha olaszországban a helyiek lepik el a vendéglőt...úh a szarvas és vaddisznósonka jól csúszott, annak meg híre ment a konyhán is, h ez annak a "lánynak megy, aki egyedül van"...

olaszoknak egyedül enni kvázi büntetés. na azért annyira nem bűnhődtem:D

a hely tökéletes volt, életemben először irigyeltem magam: jó kaptató, levezető sétány után, egy sűrű lombos panorámás teraszra ledögleni nem annyira rossz, a hőmérséklet, meg az volt, amire az emberi szervezetet kitalálták: balzsamos.

ebéd után, ahelyett, h levetném magam a meleg völgybe, "vártam" még egy kicsit, az ösvény mellett, rejtekhelyen, csukott szemmel, árnyékban, vízszintesen. majdnemhogy emlékezetkiesésesen mélyen aludtam.

a laveno (l a vén, ó, fel a fára ó..)lefelé úton megjelent a nap egy kicsit, maga az út nem lett volna kellemes, mert monoton meredek és bokatörő volt, hacsak nem jelenik meg a lélegzetelállító panoráma...szerintem a három nagy tó közül ez a legszebb, vagy a como-i, vagy ez..vagy...

na mindegy, a tópartra leérve tüchtig kisváros várt, parti sétánnyal, itt lődörögtem egy kicsit, lábatáztattam, majd vonatra szálltam....h visszatérjek.

a monte rosát meg csak reggel láttam, de akkor még nem csináltam róla képet..a később, meg túl késő volt (és tényleg rózsaszín nyáron...)

ahol elmosódott szürkeség van a képeken, na az a monte rosa!!!

csatangoló nagyobb térképen való megjelenítése

a google street view már megint alkotott

Nagyobb térképre váltás

házakat (na jó, ne túlozzunk, kiadó szobát) néztem a környéken, így bukkantam erre a gyöngyszemre