mondjuk nekem az autómentes nap tökre bejön

csend van!!

a város ellenünk

van úgy, h az ember télen-nyáron biciklivel jár, zuhogó hóban is, de egy nap igénybe szeretné venni a tömegközlekedést: sztrájk van.
van úgy, h egy másik ember télen-nyáron biciklivel jár, zuhogó hóban is, de egy nap szeretné használni az autóját (nem lustaság, költözés): autómentes nap van.
idén ez már a második autómentes nap, de sajnos az egész városra kiterjed, és kimutatták, hogy semmilyen hatással nincs a levegő minőségére.
alapvetően egyetértek az ilyen szervezkedésekkel, de ez már sok és rosszul szervezett. az ember alapvető szabadságát veszti el.....nem érdemes ideköltözni, akinek valaha is eszébe jutott, az felejtse el!

Hétvége

büszkén kijelentem, hogy idén az első teljes hétvégém milánóban. persze kis laborozásra is sor kerül, de nem annyira vészes.

boldogság

ma reggel biciklijavítás után láttam valamit, ami igen csak elgondolkodtatott. láttam egy boldog embert. bementem egy bárba és a pult mögött álló lány sugárzott. nem értettem, h miért ismerős nekem, még sosem jártam arra. örömmel gyártotta a finomabbnál finomabb capuccinokat, alig várta, h megkérdezhesse, h kérek-e kakaóport rá. aztán leesett. ő az a lány, akit még évekkel ezelőtt minden reggel a sarkon láttam, amint a metróújságot "árulta" a pirosban álló autóknak. sikerült neki..nem adta fel, nem sodorta el az ár és most van munkája, vagyis van mindene.
munkába jövet ez jó lecke. aztán fél napig sikerült lekakilnom a cinikus munkatársaimat is. ez olyan dolog, ami erőt fog adni az elkövetkezendő zűrös időszakban (ki tudja meddig lesz munkám nekem, ill munkám az lesz, de nem biztos, h fizetésem lesz...és az azutáni jövőm bizonytalanságáról még nem is szóltam)

Teniszütő a havon

azaz hótalp.
olaszul: ciaspole (császpole), vagy "racchette da neve" (rákkette da néve) szó szerint: hóütők! ill lausanne-ban megtudtam, hogy franciául is ugyanígy van: raquettes. angolul pedig: snowshoes (hócipő!) sőt létezik a hótalpalás: snowshoing (olaszul: ciaspolata) is.
van egy műanyag talp, ami a felület növelésére szolgál, amihez a cipő orránál egy tengelyre van szerelve magát a bakancsot szíjakkal tartó rész. a bakancs orránál ezenkívül fémből készült fogak vannak, amik bele tudnak kapaszkodni a hóba-jégbe. Mivel a műanyag talp a cipő orra alatt lyukas és a cipő csak az orránál van a talphoz tengellyel rögzítve, amikor lépsz akkor a talp a havon marad (mint egy leesni akaró papucs) viszont a recék belemélyednek a hóba. nagyon vicces vele menni, viszont figyelem, mindenki a súlyához mérten válasszon, ha nem, akkor minden második lépésnél elsüllyed...és a botokról se felejtkezzünk meg.

Lausanne-i rándulás

http://picasaweb.google.com/lukacsanna/PTtMPanna#5441460648176476562

ismét egy hétvége, melyből nem hiányozhatott a hó. Választás Lausanne-ra esett, amolyan szívességviszonzásként kaptam szállást egy barátnál. Első nap lustulás után egy kis hótalpalásra szántuk magunkat Gruyères falu környékén. Amúgy elég közel van Lausanne-hoz, és a vonatok meg ugyebár szuperpontosak, így a 2 átszállást szinte észre sem vettük. A vonatról leszállva egyből a sajtgyárba mentünk be, ahol a híres Gruyère sajtot készítik (svájc egyik tipikus kajája a fondünek a fele is ez, úgy kell kiejteni, mintha azt mondanád, h "hülye"). majd elindultunk megkeresni a hótalpalásra alkalmas ösvényt (viszont csak két pár hótalpunk volt 3 emberre). útközben találtunk egy zárva levő kölcsönzőt, majd felhívtuk a nénit, aki készségesen odajött és odaadta a cuccot, zálogba semmit se kellett otthagyni, sőt, visszafelé meg csak le kellett raknunk a hótalpat az ajtó elé az utcára!
A hótalpalás (teniszütős havonmászkálás) elég fárasztó...főleg, ha az ember hozzászokott már a síeléshez, ahol jó esetben nem kell felfelé menni:D lefelé meg elég gyorsan lehet haladni. Na a hótalpalás ennek a fordítottja. Mivel későn indultunk csupán a legközelebb lévő (csak sok méterrel feljebb lévő..) faluba, Molésonba mentünk el, de jó móka volt.
Síbotunk persze nem volt, ami nem ártott volna, a szuperül felszerelt kirándulók csak néztek, amikor velük egy tempóban kijelentettük, h mi először járunk ilyenen, és fogalmunk sem volt, h kell a bot:D ja és hogy nem is ebédeltünk. Annyira kimelegedtem, h le is kellett vennem a kabit. Majd a hó kellős közepén uzsiztunk (gruyere sajtot és kenyeret és svájci csokit).
Két nap alatt lényegében nem ettünk mást, mint sajtot és kenyeret és csokit. Ebbe a vacsora is beleszámított, mert akkor fondüztünk, ami persze nem más, mint sajt és kenyér (és egy kicsi krumpli).
Másnap megnéztük a szőlőhegyeket (Cully-től Rivaz-ig), amik még így télen is elég látványosak. Majd csatangolás Ouchyban (nem áucs, hanem usi, majdnem szusi:D) Lausanne tópartja, majd vissza milánó!

Tudathasadás

fura ez a nyugatejrópa gyerkőcök...hogy mi a fenét keres a svájci és az olasz egymás mellett? hogyan osztották fel a földet? h van egy kitalált vonal, aminek az egyik oldalán mindenki este 10 kor vacsizik, a másik oldalán meg 6 kor...hacsak ez lenne az egyetlen különbség, tök hülyén éreztem magam emiatt, meg h a pályaudvar aluljárójában tök jólöltözött, zeneileg képzett, megjelent cd-vel rendelkező magyarok "koldultak". h ordibálósnak számítok ott már én is, brr
amúgy a természet lenyűgöző, nincs menekvés előle, ilyen friss levegőt városban..
ja a rend és a fegyelem meg megdöbbentő..
ismerősünkre ráhívták az amúgy végtelenül udvarias és mosolygós(?!) rendőrséget, amiért későeste dobálta a szelektívbe az üvegjeit.
a csatornafedél is háromnyelvű!
olaszország után megszokott rutinkérdés:
-iható a csapvíz?
-hehe, még jó
-jé milyen finom!!
-persze, evian ott van szembe

Feladvány

otthonról az intézetbe (ill az állomásra) metróval és biciklivel tudok eljutni
az intézetnél hagyva a bicikli ellopási esélye 85%
az állomásnál hagyva 60%
otthon hagyva 15%
holnap este fél nyolckor indul a vonat, amin igencsak szeretnék ott ülni
sok dolgom lesz, nem tudok túl hamar elszabadulni
este 6 tól tömegközl sztrájk
erős esőt mond
sok cuccom lesz
vasárnap este jövök haza

hogyan menjek munkába és onnan az állomásra?

bevándorok

itt északolaszországban elég erős a bevándorlóellenesség sajnos. szombat este egy egyiptomi és egy délamerikai csapat ugrott egymásnak, haláleset is lett a dologból és aztán randalíroztak az egyik körzetben (ahonnan persze miért is ne, nem voltam túl messze) viszont egy barátom nagyon is közel volt az esethez és a saját szemével látta amint a rendőrök keresztbetett kézzel hagyták a három kissrácot randalírozni..valószínűleg azért, h nagyobb kárt tegyenek és nagyobb port kavarjon az ügy, m amilyen, ugyanis ez nagyon is kapóra jön azoknak, akik nem szeretik a bevándorlókat.

Már megint elloptak egy szgépet az intézetből

nem először, nem utoljára, de mégis úgy, h hárman voltunk a laborban, és a gép ki volt "láncolva"....
és azonosították a tettest, a múltkor is ő járt itt, sőt a lopás után is járta még a folyosókat, megkergették, de elmenekült. ennyit a biztonságról. meg arról, hogy mennyi kifogást lehet arra találni, hogy miért juthat be AKÁRKI a laborba veszélyes vegyszerek és biológiai anyagok közé..

kultúra

tegnap minden ösztönömmel ellentétben meghallgattam egy előadást, amit egy teológus tartott egy igen kényes politikai-vallásos témában. eleve elutasítok mindenféle ilyen dolgot, ezért is volt különösen meglepő, hogy 1 elmentem, 2 érdekesnek találtam. a véleményem, gondolkodásmódom nem változott, de talán közelebb kerültem ahhoz, hogy ne legyek ennyire elutasító a nem tudományos érveléssel kapcsolatban. na majd meglátjuk mennyi ideig tart:)

amit az előbb elfelejtettem

hogy reggel bemelegítésnek ott csúsztunk le, ahol a tour de france-osok szoktak bicajozni, amúgy vicces volt egy télen sípálya-nyáron kocsiúton síelni, mert a táblák kilátszottak, pl a sebességkorl, meg tehénveszély táblák és derítettek minket jó kedvre.
aztán megtudtam, hogy mi az a dahu (dáüh):
KITALÁLT állat, egy hegyikecskének v zergének kinéző valami, de az a jellegzetessége, hogy felemásak a lábai, hogy a hegyen jobban tudjon mászkálni, de emiatt mindig csak egy irányba tud körbe körbe menni a csúcs körül. vannak "jobbkezes" és "balkezes" ill. "hegymenetes" és "völgymenetes" dahuk. elejtésük: hátulról rájuk kell kiáltani, hogy "DAHU", és mivel felédfordulnak, elesnek és nem tudnak többé felkelni..ilyen hülye legendát, akkor már a jeti sokkal szimpatikusabb!

La Thuile

menetrend szerint, minden várakozással ellentétben eljutottunk la thuilebe!! a mont blanc lábánál hever a síterep, "egy heggyel arrébb", így a kilátásra igazán nem panaszkodhattunk (és bakker, nem vittem fényképezőt, ill senki se hozott, három-négyezres csúcsok körbekörbe és gleccserek...). most láttam a mont blanc-t életemben másodszor, de csak először úgy, h tudtam is, hogy melyik az! :D (először villars-ból, egy konferencián mutatták, h nézzétek, látszik a mont blanc, úgy arra..ja hatszáz csúcs közül az egyik.)
a pályák szépen rendben vannak tartva, mindegyik elejére ki van írva, h hány százalékos lejtőn megy, valahogy "túl szépen", ahhoz képest, h az útbaigazítást az elégazásokban lefelejtették, így a buszhoz való visszatérés elég húzósra és idegtépőre sikerült.
egyelőre azon tanakodom, h melyik szebb cervinia v la thuile, ugyanis itt több a nagy csúcs, de nem lehet annyira messze ellátni, m odaát. épp ezzel a dilemmával fogom tölteni a jól megérdemelt zuhanyt. (2 óráig tartott, amég a tapadós vendéget leráztam, akit a kedves lakótársam felejtett itt a lakásban, akinek amúgy már el kellett volna mennie, de nem tette, viszont elmosogatott...)

Ismét retreat

holnap n-edszerre is megyünk az intézet házikonferenciájára stresába. nem hajt valami nagy kíváncsiság, de kiderült, hogy a főnököm nem jön, így már más:) így már lehet sokáig aludni reggel, és elmenni sétálni az unalmasabb előadások helyett. email nem lesz, ill inernet (ami valamilyen fura okból a drága szállodákban sosincs, v nagyon is drágán kábellel, még a marha olcsó hostelekben mindig ingyen és wifi!!!)

Gyengülő munkamorál

elég gáz, mert ahelyett, hogy szépen és szorgosan haladnék a célom felé, semmi kedvem dolgozni. így még tovább húzódik, h más munkát választhassak! hát nem tom, de mindig úgy érzem, h nem rajtam múlnak a kísérletek, és mintha az normális lenne, h nem működnek.

cservínia:)

már megin cervinia, a hely gyönyörű, magasan fekszik, ma pedig igencsak tiszta időnk akadt...meg puha friss havunk, ahhhh, annyira jó nap volt, hogy 10 perc alatt megebédeltünk (ill még 2percig feltartott a pincér mer citromos tömény alkoholba áztatott kockacukrot tukmált ránk, fúúúúúj de rossz volt)
láttunk igazi zergét is! a fotókért sorry, annyira erős volt a nap, hogy egyszerűen csak vakon kattintgattam.....szemüveggel sem láttam semmit a képernyőből, meg anélkül se, így nekem is meglepetés volt, h milyen képek születtek:D meg akárhányszor megálltam fotózni, nemár,gyeréztek. így még a havas tájra szóló opciót se tudtam megkeresni. ja, de nem estem és nem égtem le!

esőt ígértek

és zuhog a hó, mindenki pánik, haza du 3-kor, ezt tehették volna csendben is, de ehelyett már 11-kor állt a bál és egészem 3-ig tartott

épp azon gondolkodtam

azon tanakodtam, hogy milyen érdekes, hogy az emberek szagát másnak érzed az alapján, hogy épp mennyire szereted őket. ill az is változik, h milyen magasnak látod őket annak függvényében, hogy mennyire tiszteled őket.

túlélni a hétvégét

na az történt, hogy a szomszéd egy év után észrevette, h az ő internetjét használjuk....így tegnap elvonókúrám volt internetből, és egy napra jól is esett. (persze nem teljesen, mert a telómon a skype az működött:D)
a héten kedd kivételével minden napra jutott legalább egy de átlagban két program, így csupán az alvás maradt ki...a síelés madesimo-ban jól sikerült (az a hely, ahová tavaly legtöbbször mentünk)
csak épp hideg volt, de az elemekkel való harcolás során annyira jól kikapcsoltam, h sokkal jobban esett, m 12 óra alvás. persze vasárnapra egy programot terveztem: minél kevesebbet tölteni az ágyon kívül, és sikerült!