2010. július 14.

elég nagy eséllyel vidéki leszek, és ennek nagyon örülök

szóval, lehet, h megtaláltam álmaim lakását. még nem merem elkiabálni, de akkor is...ha télleg meglesz, akkor nagyon fogok örülni, szóval, most erősen reménykedem, h meghosszabbítják a szerződésem, h legalább egy pár hónapra beköltözhessek

fesztiválhangulat!

ilyen még nem volt: fesztiválhangulat milánóban, vagyis pontosabban sesto-ban (sesto san giovanni). a Sesto név "hatodik"-at jelent, és majdnem minden említésre érdemes városnak van sesto-ja, kitalálhatjátok, h nagyjából milyen messze van a centrumtól:)
szóval, nagy park, fűvel, nem porral/sárral, olcsó kajával, pár alternatív árussal éééés nagy nagy színpaddal, ahol tegnap Gogol Bordello lépett fel! buli megállás nélkül, talán még kicsit túl pörgős is volt, ha ilyen lehetséges.
a csapat ukrán-amerikai cigánypunkznét játszik, amerre járnak, ott nagy tombolás terem....

2010. július 11.

Lótás

-futás. már kezdek michelin emberhez hasonló alakzatot felvenni, így a melegre való tekintettel sem hagyhatom ki a futást. kitalátam, h milyen jó lesz, mert úgy csinálom, m annak idején, amikor a Joliot-on laktuk a Katával, h felkelek hajnali 5-kor, mert akkor még nincs meleg, futok kb 5km-t a normafánál, majd kis torna és utána visszafekszem aludni.
ehelyett ez lett: a nap 5.45-kor kelt, én 5.30-kor. már az udvarra leérve melegem volt. az üres főúton még csak-csak meglebbent némi meleg szellő, mire a naviglio-hoz értem, semmi nem mozdult semerre. ráadásul ott még párásabb is volt, m pár utcával arrébb. a bemelegítésem első elemeként alkalmazott bokakörzés közben arra lettem figyelmes, h az ujjatlan (igen, én, közterületen...a meleg mi mindent kihoz belőlem) pólómból csavarni lehetett volna a vizet. a térdkörzés közben, már mindenhonnan ömlött rólam a víz. végül is hősiesen lefutottam a tervezett távot, a térdem jól viselkedett, közben előbányásztam minden olyan negatív olasz jelzőt, amit a melegre lehet mondani, pl a gatyarohasztó analógiájaként: bestiale, omicidiale (bestiális, emberölő) stb stb de kibírtam. amikor már látszott az a homályos narancs gömb, akkor a pára réteg ellenére is égetett és fulladoztam, de én győztem! jöttem, nem is nyújtottam (ismét, aki ismer tudja mit jelent...) hanem irány a hideg zuhany és visszafeküdni az ágyba a ventillátor elé..

2010. július 10.

Flandriai festők kiállítása Comóban

bizony kutúra, fejlődünk kérem szépen. még mielőtt valaki elkezdene aggódni/sajnálni/lesajnálni, h néha szóló programokat szervezek, kijelentem, h ma édes négyesben voltunk a barátaimmal como-ban megnézni a rubens-ről elnevezett kiállítást, ahol a többi festő képe sokkal jobban tetszett, pl ez
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Heem,_Jan_Davidsz._de_-_A_Richly_Laid_Table_with_Parrots_-_c._1650.jpg
érdemes a linkre kattintani, mert szebben kijön a kép. élőben hihetelenül színes és életteli volt! de komolyan élt!!! a sonka igazinak tűnt, a szeletelésnél keletkezett ráncokat is látni lehetett, a szőlő meg hamvas volt, és csak néhol fénylett, ahol összeértek a szemek, az üvegpohár meg átlátszóbb volt a mosogatógépreklámokénál, a fémkehelyben meg tükröződött a festő.

2010. július 8.

kávékalauz

ma reggel ez fogadott:
egy hattyú a kapuccsínó tetején. (a háttérben élesre állt brioche-birossss-ok persze nem olyan szokatlanok)
a srác kitett magáért, fél órát dolgozott vele és utána büszkén kihúzta magát. ha nincs jó napom, akkor tuti türelmetlen lettem volna, mert háttal állt, amég a művet készítette! meg amúgy közben ki is hűlt ;) de szerencsére nem így volt, hanem mosolygós párbeszéd következett:
-akkor most ez szét kell rombolnom a cukorral? de kár.
-naaa, csinálj róla egy fényképet lécci!
-ok, megvan
az eredményt már láttátok.

miért lettem volna türelmetlen? egy - azért, mert rossz fej vagyok, másik - azért, mert itt hozzászoktatják az embert ahhoz, h 1 percen belül hozzájut a gőzölgő illatos kávéféleségekhez.
már régóta készülök megírni egy bejegyzést a lehetséges kávékombinációkról, de egyelőre nincs rá időm (elég sokáig fog tartani...;))
na jó munkát!

2010. július 4.

csatangolni jó

passo lento: lassú lépés, egy túrákat ajánló weboldal rulez.
azért mentem el ide, mert milánóban túl meleg van, így kerestem "menedéket", vagyis reméltem, h a hegyekben nem fogok elpárologni. este mozi után hajnali egykor estem neki az internetnek, h találjak, vmi nem túl bonyi túrát, mert jogosan úgy gondoltam, h ha milánóban vok, akkor megőrülök (mer vagy dolgoztam volna, vagy dolgoztam volna...)
az első találatom ez volt:) megint a lago maggiore-re esett a válsztás, mert közel (olasz lépték..) van és könnyen el lehet vonattal jutni.
vonat 8am, negyed tízkor immár cittiglio-ban (csittíljo), ismét nekiindultam az ismeretlennek, és fél órán belül máris a turistaúton harcoltam az elemekkel: hirtelen természettúladagolásom lett: mindenütt hatalmas pókok ültek az úton arcmagasságban keresztbe feszülő hálókban!! aki ismer, az tudja, h nekem mit jelent. főleg a fej és a pókok kapcsolata borzaszt el..hosszúujjú fel, sapka fel, ééééés: varázspálca: amit magam előtt hadonászva szégyenítettem meg rambót a dzsungelben..amúgy majdnem visszafordultam, de szerencse, h csak majdnem, mert nagyon megérte! meg persze a bátorságpróbára majdnemhogy büszke lettem azokban a pillanatokban.
aztán a varázsbotom beletört egy vadrózsával történő hadakozásba, ezt egy szerencsétlen lombos mogyoróágacska bánta, mert rájöttem, h ha lombos az ág, akkor még csak hadonásznom sem kell, hanem elég "körmenet" v esernyőszerűen magam előtt vinni. a végére igen csak "megtelt".
közben ráeszméltem, h ugyan remekül kijelölt úton járok, de nem azon, amit eltervezett a túra készítője. de így se volt rossz, sőt, így legalább sokkal vadabb jellege volt. meg mászni jobban is szeretek, m sétálni (ki érti ezt........még térdfájósan is!!) az orientációm végig megmaradt természetesen, ahhh önfényezés..

http://picasaweb.google.com/ohogyazarossebb/CittiglioLavenoALaPassolentoCsamborgas
aztán másfél óra múlva keresetlenül is rábukkantam arra az útra, amiről olvastam, és mit ad isten: ebédidőre egy TÖKÉLETES vendéglőt találtam a vadon kellős közepén...olaszországban mindig így van, pedig esküszöm, h hoztam kaját magammal..
12.10-kor értem oda, akkor nyitottak és ha negyed órával később érek oda, akkor nem jut hely, annyira népszerű a helyiek körében. (kocsival is fel lehet jutni, "hátulról") németeknek, akik különben megszállták a lago maggiore-t, hűlt helye se volt. az mindig jó jel, ha olaszországban a helyiek lepik el a vendéglőt...úh a szarvas és vaddisznósonka jól csúszott, annak meg híre ment a konyhán is, h ez annak a "lánynak megy, aki egyedül van"...
olaszoknak egyedül enni kvázi büntetés. na azért annyira nem bűnhődtem:D
a hely tökéletes volt, életemben először irigyeltem magam: jó kaptató, levezető sétány után, egy sűrű lombos panorámás teraszra ledögleni nem annyira rossz, a hőmérséklet, meg az volt, amire az emberi szervezetet kitalálták: balzsamos.
ebéd után, ahelyett, h levetném magam a meleg völgybe, "vártam" még egy kicsit, az ösvény mellett, rejtekhelyen, csukott szemmel, árnyékban, vízszintesen. majdnemhogy emlékezetkiesésesen mélyen aludtam.
a laveno (l a vén, ó, fel a fára ó..)lefelé úton megjelent a nap egy kicsit, maga az út nem lett volna kellemes, mert monoton meredek és bokatörő volt, hacsak nem jelenik meg a lélegzetelállító panoráma...szerintem a három nagy tó közül ez a legszebb, vagy a como-i, vagy ez..vagy...
na mindegy, a tópartra leérve tüchtig kisváros várt, parti sétánnyal, itt lődörögtem egy kicsit, lábatáztattam, majd vonatra szálltam....h visszatérjek.
a monte rosát meg csak reggel láttam, de akkor még nem csináltam róla képet..a később, meg túl késő volt (és tényleg rózsaszín nyáron...)
ahol elmosódott szürkeség van a képeken, na az a monte rosa!!!


csatangoló nagyobb térképen való megjelenítése

2010. július 3.

élet a vb-n túl

és van! kutúúra! beindultak a kertmozik szúnyogcsípéseimet megsokszorozva ugyan, de azért megyek! teljesen jó időben (csak 10 felé sötétedik) kezdődnek, mindenféle film, néha koncerttel-színházzal körítve. és van minden nap a nyár végéig, három helyszínen!
szúnyogokkal kapcs még:
érdemes a dátumot is megnézni...