2010. június 13.

Miért felejtettem el a fényképezőt?! Val d'Ossola in bici (valdosszola in bícsi)

az út részletes leírását megkapva nem mondhattam nemet erre a helyre, épp megfelelt a testi-, lelkiállapotomnak. el milánóból, csak én és a bicajom, el a hegyek közé, de csak finoman, megpróbáltatásoktól mentesen:D
az út mindössze 30 kiló, ráadásul nem csupán lapos, hanem útirányban enyhén lejt is. reggel vonat a csentráléból, másfél óra, irány domodossola.
olaszul a betűzésnél nem keresztneveket használnak, hanem városneveket. a d, mint dénes, az d, mint domodossola (van is egy nagy D-alakú szobruk).
mint megszokhattam, mint minden kisváros, nagyon szép főtérrel rendelkezik, ahol vicces kisgyerekek bosszantják az unalmas felnőtteket miközben azok kávéznak.
domodossola a hegyek között van, méghozzá az alpoknak már elég durva része.
a völgyet körülvevő hegyekről ízelítőt láss itt: http://pottom-panna.blogspot.com/2009/07/gleccser.html
illetve a monte rosán síelni is szoktunk (gressoney és champoluc azon vannak, csak a val d'aostai oldalon)
vonaton már jártam itt, mert svájcba menet már kétszer is ezen a völgyön haladtunk át svájcba, pl lausanne-ba. északon a lago maggiore választja el lombardiát piemonttól, a piemonti oldal felső csücskében található val d'ossola, a tó fölött. domodossola az utolsó olasz város a határ előtt. hangulatra hasonlít a trentói völgyhöz, hosszú, keskeny, lapos völgy ezer méteres fallal van védve két oldalról és nagy tóban végződik...
domodossolától eltekertem, mergozzoig, megállás (na jó, közben egyszer be kellett kennem magam naptejjel) és eltévedés nélkül, amit a szuperrészletes leírásnak köszönhetek.
az út rövid és könnyű, végig aszfalt, és nagyon nagyon szép! kikapcsolódásnak tökéletes, mert a nagy túrák hajszolása, elfáradása kimaradt (persze az is jó, csak nem most) meg a térdfájással sem igazán lett volna élmény kaptatni. bár egyet be kell vallanom, h amint egy picit felfelé ment az út, és felállva kellett hajtani 3 percig, rögtön jobban éreztem magam, nem is tudom miért..
meg én voltam egyedül városi biciklivel és városi ruházatban, kosárkával a giro d'italiára öltzött öregek és dagik között.
mergozzóban egy valamilyen ifjúsági kajakversenybe botlottam, ahol csupa izmos fiú és nem izmos, sőt, ink duci lány hurcolt ide-oda különböző kajakokat, meg mezítláb futkostak a betonon. ebéd egy nyugis, hangulatos, de ételeit tekintve alsó közepes étteremben. majd padon szendergés, lődörgés és egy korai vonattal haza.
képek: www.panoramio.com mert a fényképező az a fiókban hevert..



csatangoló nagyobb térképen való megjelenítése

Nincsenek megjegyzések: