Hjaaa, sószóró

A sószóróról akartam írni, mert megihletett (nem a konyhai, hanem az autó ami éjjel járja a várost), de már elmúlt. Most épp töprengek, már elolvastam az egész internetet, az olvasás elalvásba torkollna, az pedig nem lehet, laborozni kell. karácsonykor 14 napig nem volt rajtam gumikesztyű egész emberi lett megint a kezem, már akár nőies is lehetett volna ha még dolgozom rajta egy keveset.. és lám, három labornap alatt megint kilátszik a valódi rinocérságom (rinocéroszságom?)!
Megyek sejtlízisbe fojtom bánatos egyedüllétemet, és a fülke alatt majd megint elgondolkodom életem értelmén, így szoktam ezt szombatonként.